Laborem exercens (“Munkát végezve”) kezdetű körlevél a munka szerepéről ember voltunkban (1981. Pünkösd, a Rerum Novarum, “Új dolgok” enciklika 90. évfordulója)
A spanyol barokk skolasztika szellemi életének áttekintése (2021 tavasz)
IDŐPONT
TÉMA
LETÖLTÉS
2021. május 31.
A tavaszi sorozat záró darabja. A téma olyan szerzők számbavétele, akik nem a teológiában, hanem a barokk kor természettudományában alkottak nagyot, mint Christoph Clavius, Athanasius Kircher jezsuiták, vagy laikus hívőként Galileo Galilei.
A téma olyan barokk teológus szerzők életműve, akik nem a dogmatika, a morális vagy a misztika, hanem a hitünket kifejezni képes szépirodalom világában alkottak jelentőset, olyanok, mint Tirso de Molina vagy Balthasar Gracián.
A barokk spanyol jezsuita teológusainak bemutatását folytatjuk. Olyanokat is sorra véve, akik a távoli Prágában dolgoztak, vagy szinte minden korabeli tudomány történetébe is beírták a nevüket.
Ma arról lesz szó, hogy melyek voltak azok a kegyelemtani és erkölcsteológiai alternatívák, amelyek a spanyol barokk skolasztika virágkorához vezettek.
A Szellemi Műhely mostani féléve a távoli vidékeken kibontakozó keresztény missziót, annak jeles alakjait veszi sorra, középpontjában a jezsuitákkal és a távol-keleti munkájukkal. Valójában ez portré-sorozat, hátterében a korabeli történelem és egyháztörténet eseményeivel, vitáival. Mindez pedig része annak a hosszú folyamatnak, amely keretében a barokk, újkori szellemi életről próbálunk számvetést készíteni.
IDŐPONT
TÉMA
LETÖLTÉS
2020. december 21.
A Szellemi Műhely idei utolsó alkalmán Peking után visszatérünk Európába, és a spanyol morálteológia megújulását vesszük szemügyre. Ennek fő kezdeményezője Juan Azor volt, az ő életművéről lesz szó.
A pekingi jezsuita misszió végnapjai. Arról a korszakról lesz szó, amelyben a Rend Róma és Peking szorításában a Társaság feloszlatásáig már nem tudott gyarapodni Kínában.
A mostani adás tárgya annak a két jezsuitának az életét tekinteni át, akik elsőként jutottak be a kontinentális Kínába. Ez Ruggieri esetében rövid intermezzo volt, hiszen vissza kellett térnie Itáliába, hogy a távolból támogassa a misszió ügyét. Matteo Ricci viszont, akiről ez alkalommal csak Pekingbe való eljutása előtti korszakáról szólunk, az akkomodációs, alkalmazkodási módszer kidolgozásával és magabiztos kínai nyelvtudásával már megelőlegezte a későbbi másfél évszázad missziós sikereit.
