Szalézi Szt. Ferenc ünneplése a Szalézi Munkatársakkal – január 24.

​​Idén Szalézi Szent Ferenc püspök és egyháztanító emléknapja épp az óbudai szalézi munkatársak szokásos két hetenkénti találkozójának napjára esett. Ennek örömén nyílt alkalmat hirdettünk meg, és örömünk teljes lett, mert sokan eljöttek a kápolnaközösség tagjai közül, és a szerzetes közösség tagjai is (sőt Tóth Dominak édesapja is!), hogy velünk töltsék ezt az ünnepi estét. Közös szentségimádás után Szent Ferenc életéről, lelkiségéről hallottunk kimerítő előadást Bittsánszky Márton szalézi munkatárstól. A sajátos történelmi és vallási helyzet felvázolásával belehelyezkedtünk abba a korba, amiben Ferenc, mint gazdag nemesember apja elvárásai ellenére követte Isten hívását és a papságot választotta. Püspökszentelése után végiglátogatta az összes mintegy 400 plébániáját, és szorgalmazta a klérus teológiai, tudományos képzését is. Igazi pásztora volt a nyájának! Bátor és lelkes újító volt, aki meghaladta saját korát, csakúgy mint Don Bosco. Talán ez az egyik oka annak, hogy őt választotta a Társaság védőszentjéül.

Az előadás után a Jó éjszakátot Sabu atya mondta el Szalézi Szent Ferenc elmélkedéshez szükséges gyakorlati tanácsaival, amit A Filóteában, legismertebb művében olvashatunk. Legelső megjelenése után pár évre a világ összes nyelvére lefordították s azóta is számtalan kiadásban forog a hívők kezén mint olyan közkincs, mely mindenkor s mindenütt üdítő táplálékot nyújt a léleknek. Részlet a könyvből, ami a szentségimádás elmélkedéseként is elhangzott:

 

Akik eleddig a jámborságról írtak, csaknem mindnyájan olyan egyének

oktatását tűzték ki célul, kik a világtól nagy visszavonultságban élnek,

vagy legalábbis olyan jámborságra oktatták, mely azon teljes

visszavonultsághoz vezet. Én ellenben olyan egyéneket akarok oktatni, ,

kik a világban, a családban, de sőt a királyi udvarnál élnek, kik állásukból

kifolyólag a külső világnak s a közönségnek tartoznak élni és gyakran a

lehetetlenség ürügye alatt gondolni sem akarnak arra, hogy a jámbor

életmódot megpróbálják. (…) Azonban tudniuk kellene, hogy a malaszt

hatásaiban ép oly termékeny, mint a természet. A gyöngykagyló a

tengerben képződik s abban él, anélkül, hogy annak bárcsak egy csepp

vizét is magába venné. Bár a tenger egészen keserű sós, a chelidoni

szigeteknél mégis édes forrás fakad benne: s a szentjánosbogár keresztül

repül a lángon, anélkül, hogy megégetné szárnyait. Épp így valamely

leélek, ha erős elhatározás van benne, élhet a világ forgatagában anélkül,

hogy ennek szelleme érintené, s a világ keserűségeinek közepette is

élvezheti az isteni szolgálat édességét s az izgató élvezetek zsivajában is

fölemelkedhetik Istenhez őszintén szerető vágyódással. Igaz, ez sok

nehézséggel jár, épp ezért óhajtom is, hogy ezután többet fáradjunk

azoknak elhárításán a világi emberek elől, amiként ezen írásommal én is

azoknak jó törekvéseit akarom istápolni, kik nagylelkűen a jámbor élettel

kívánnak megpróbálkozni.

 

A tavasz folyamán még  két ilyen nyílt alkalmat tervezünk, amit időben hirdetni fogunk és ismét szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Köszönöm mindenkinek, aki eljött és velünk imádkozott, meghallgatta az előadást! Nagyon örültünk nektek, ennek a különleges alkalomnak!

 

Rácz Zs. Enikő