Karácsonyi köszöntés

Kedves Barátaink!

Valahol olvastam a következő kis történetet: egy egyetemista fiú a vacsoránál komoly szándékkal szokatlan dolgot kért az édesapjától: „Adjál nekem egy autót karácsonyi ajándéknak!” A fiú tudta, hogy az édesapjának nem kerül nagy áldozatba egy autó vásárlása, mivel gazdag ember volt. Erre így felelt: „Szívesen veszek neked egyet! Csupán három feltételem van. Az első: olvasd és tanulmányozd a Bibliát. A második: eddig az egyetemen mindig kettest-hármast kaptál. Jó lenne, ha javìtanál a jegyeiden. A harmadik feltételem: a hajadat túl hosszúnak találom, menj és vágasd le. Aztán a következő karácsonyra itt lesz az autó! Ezek a feltételek feldobták a fiút, mert teljesíthetőnek találta. El is kezdte olvasni és komolyan tanulmányozni a Bibliát. Több időt szánt az egyetemi tanulmányaira is, gyorsan fejlődött, a vizsgáin jól teljesített. Járt korrepetálásra is. Eltelt az idő, és közelgett a következő karácsony. Emlékeztette az édesapját: „Emlékszel a tavaly karácsonyi ígéretedre?” Azt válaszolta, hogy: „Igen, emlékszem! Látom, hogy komolyan tanulmányoztad a Bibliát, és ebben az évben elérted a négyes átlagot, ami boldoggá tesz. De a hajadat még nem vágattad le. Miért?” A fiú így válaszolt: „Egy elég egyszerű dolog miatt. Olvastam a Bibliát. Láttam, hogy Mózesnek nagyon hosszú haja volt. Sámson prófétának is. Keresztelő János is hosszú hajjal hirdette az Isten országát. Maga Jézus is hosszú hajú volt. Úgy vettem észre, hogy a Bibliában a hosszú hajú személyek nagyon rendesek és jók voltak..” Az édesapja így válaszolt: „Rendben, igazad van! De én meg úgy vettem észre a Bibliában, hogy a próféták és más hosszú hajú emberek mindenhová gyalog jártak, és nem kocsival.”

Ebben az évben mi nem kerestük a kifogásokat és a rövid megoldásokat, ahogyan a történetben szereplő egyetemista fiú kereste. Az Istennek köszönhetően teljes szívvel és lélekkel tudtunk lehetőségeket adni a karácsonyi felkészülésre.

Ezúton szeretnénk megköszönni mindenkinek az adventi időben nyújtott sok segítséget. Az óbudai szalézi munkatársaknak köszönhetően elkészültek az adventi buszjegyeket. Az abból befolyó adományok összegyűjtésében is segítettek. A szombati roráték utáni agapék előkészítésében és lebonyolításában is számíthattunk rájuk, valamint a karácsonyra való ráhangolódásban is nagy szerepet vállaltak.

Hálásak vagyunk az önkéntesekért, akik kitartó munkájukkal rendszeresen segítenek a vacsorázás programban. Azzal a meggyőződéssel szolgálnak, hogy minden gyereket a Szűzanya hoz a szaléziakhoz, ahogy Don Bosco mondta. A közös karácsonyi ünnep alkalom volt arra, hogy elmélyítsük a közösséget egymással és Don Boscoval. Kegyelemteljes volt együtt ünnepelni a karácsonyt az oratoristákkal és az animátorokkal is.

A Szaléziánumban lévő kollégisták is színes lelki programokkal készültek karácsony ünnepére. Kívánjuk nekik, hogy továbbra is tudják osztani ezt a karácsonyi örömöt otthon, a családban és az egyetemeken is. Öröm volt látni a több iskolából érkező gyerekek lelki ráhangolódását a karácsonyra, a kis közösségek és csoportok aktív részvételét az adventi időben.

Hiszen a karácsony az ajándékról, az ajándékozásról is szól! Isten annyira szereti az embert, hogy nem tárgyi ajándékot ad, hanem saját Fiát. Ezzel a tettével minket is ajándékozásra tanít: adjuk oda saját magunkat, mosolyunkat, örömünket, tehetségünket neki és a másik embernek. A szívünk csak akkor lehet igazán boldog karácsonykor és egész életünkben, ha másokért dobog.  Az Óbudai Szalézi rendtársak nevében ezekkel a gondolatokkal kívánok mindenkinek kegyelmekben gazdag karácsonyi ünnepeket és boldog új èvet!

 

Sabu Joseph SDB

igazgatò