Húsvéti üzenet

Március 6-án, hamvazószerdával elkezdődött az idei nagyböjt. A nagyböjt különleges időszak, a megtérés megkülönböztetett ideje. A húsvétra való készület ideje, örömteli időszak. Az angol ’lent” szó, a germán ’lent” szó gyökeréből származik (jelentése tavasz) (különösen az óangol ’lencten’, vagyis a március angolszász elnevezése, ugyanis a nagyböjti időszak legnagyobb része márciusra esik). A nagyböjt tehát a lelkünk tavasza. A nagyböjti időszak az isteni szeretet ünneplésének az időszaka. Azt üzeni, hogy semmi sem tudja megakadályozni azt, hogy Isten szeretettel forduljon felénk. Isten szeretete nem függ szeretete tárgyának hitétől, szeretetreméltóságától vagy szentségétől. Ő egyszerűen szeret. Ez minden. Ő maga a szeretet. Isten nem azért szeret minket, mert jók vagyunk. Isten azért szeret minket, mert Isten jó. Isten még akkor is odaadó szeretettel fordul hozzánk, ha nem is vagyunk épp szeretetreméltó személyek. Bizonyára sikerült mindnyájunknak megtapasztalni az idei nagyböjtben a szeretetnek ezt a csodáját: Isten feltétlen és kifogyhatatlan szeretetét, azt a szeretetet, amely belülről formál át minket. A nagyböjt három pillére (a böjt, az ima és az adakozás) segített minket ebben, hogy mindezt felismerhettük.

Talán ismerjük azt a régi indiai történetet, amelyben egy egér szerepel, amelyik folyamatosan rettegett a macskától. Egy varázsló megsajnálta és macskává változtatta. De akkor meg a kutyáktól kezdett félni. A varázsló ezért kutyává változtatta. Ekkor a tigristől rettegett. A varázsló ekkor tigrissé változtatta. De még így is félelemben élt, ekkor a vadásztól tartott. A varázsló ekkor belefáradt a dologba, és feladta, hogy segítsen rajta: visszaváltoztatta egérré. Azt mondta neki: „Bármit teszek, nem segít rajtad, mert egy egér szíve lakik benned.”

A mi Istenünk soha nem fárad bele a megbocsátásba! Húsvét ünnepe is erről tanúskodik: az Isten irántunk tanúsított szeretetéről. A szeretett és a megváltás beteljesedéséről. Az Isten nem hagyta, hogy az ő képmását hordozó ember, a bűn, a Sátán hatalmában maradjon. Ha szabad így mondanom az Isten tartozott ennyivel önmagának. Annál is inkább, mert az Isten nem a jog, a paragrafus alapján mérlegel és dönt. Az Isten a szeretet. Maga az Úr Jézus is szeretetből vállalta ezt a nehéz megváltói életet. Ezzel a szeretettel tudta kimondani a kereszten: „Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek.” (Lk 23,34) És ezért tudta kimondani ezt is: „Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint aki életét adja barátaiért!” (Jn 15,13)

Majd parancsot ad az apostolainak: „Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” (Mk 16,15) És az örömhír ez: Az Isten szeret bennünket, az Isten haza vár bennünket.  „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.”(Jn 3,16)

Ez a hit erősítsen minket az idei húsvét alkalmával is! Akkor majd elmondhatjuk Bódás János költővel:

E hit vigasztal minden megtiportat,

özvegyet,  árvát, sír felé menőt,

gyermeket vesztett, zokogó anyákat,

s aki beteg is, ebből nyer erőt.

– Az Úr feltámadt – vallja millió szív

s nem roskad össze semmi súly alatt…

– Bármit beszéltek, hitetlen Tamások,

a húsvéti hit győzelmes marad!

Ezekkel a gondolatokkal kívánom mindenkinek a feltámadt Krisztus örömét és békéjét az Óbudai Szaléziak nevében.